Az INFÓSAROK interjúsorozatának célja, hogy betekintést nyújtson az Országos gerincprogram rendezvény kiemelt témáiba, bemutassa a szakmai programokat és segítsen eligazodni azokban a kérdésekben, amelyek emberek ezreit érintik a mindennapokban.
Ezúttal a gyakori fejfájások, a nyaki gerinc és a testtartás kapcsolatáról beszélgettünk Kanyó Ildikó gyógytornász-fizioterapeutával, az Országos Gerincprogram alapítójával.
INFÓSAROK: Az Országos Gerincprogram idei rendezvényén külön témaként jelenik meg a fejfájás. Miért tartották fontosnak, hogy ezzel foglalkozzanak?
Kanyó Ildikó: Azért, mert nagyon sok ember szenved visszatérő fejfájástól, miközben nem is gondol arra, hogy a panaszai hátterében esetleg a nyaki gerinc, a vállöv, a felső háti gerincszakasz vagy akár a légzésmintázat megváltozása állhat. A legtöbb ember fejfájás esetén azonnal gyógyszerhez nyúl, pedig számos esetben olyan mozgásszervi tényezők állnak a háttérben, amelyek felismerhetők és bizonyos esetekben akár korrigálhatók is. Természetesen nem minden fejfájás mozgásszervi eredetű, ezért rendkívül fontos tudni azt is, mikor szükséges orvoshoz fordulni. A rendezvényen éppen ezért szeretnénk megmutatni, hogy milyen összefüggések húzódhatnak meg a fejfájások hátterében, és hogyan lehet ezeket felismerni.
INFÓSAROK: Milyen mozgásszervi eltérések vezethetnek fejfájáshoz?
Kanyó Ildikó: A legtöbb ember meglepődik, amikor megtudja, hogy a fejfájás gyakran nem a fejben kezdődik. A nyaki gerinc, a vállöv és a felső háti gerincszakasz rendkívül szoros biomechanikai kapcsolatban áll egymással. Ha ezen területeken mozgásbeszűkülés, izomfeszülés vagy terhelési aszimmetria alakul ki, az megváltoztathatja a fej helyzetét, a vállöv működését és akár a légzés mechanikáját is. Az izmok, a kötőszöveti rendszer, az ízületi tokok és a szalagok folyamatosan információkat küldenek az idegrendszernek. Ha ezek a rendszerek túlterheltté vagy feszessé válnak, az idegrendszer fokozott érzékenységgel reagálhat, amelynek egyik következménye lehet a fejfájás kialakulása.
INFÓSAROK: Milyen fejfájások esetében merülhet fel a mozgásszervi háttér lehetősége?
Kanyó Ildikó: Leggyakrabban a tarkótáji, nyakszirti régióból induló fejfájásoknál találkozunk ilyen összefüggésekkel. Sokan úgy írják le a tüneteiket, mintha a fájdalom a nyakból „felkúszna” a fejre. Mások a halántéktájon, a szemek körül vagy a homlok régiójában tapasztalnak nyomó, húzó érzést.
Természetesen önmagában a fájdalom helye nem elegendő a diagnózishoz, de bizonyos mintázatok felvethetik a mozgásszervi érintettség lehetőségét. A rendezvényen éppen ezért arról is beszélünk majd, hogy milyen tünetek esetén érdemes mozgásszervi oldalról is megvizsgálni a problémát.
INFÓSAROK: A nyaki gerinc mellett más rendszerek is szerepet játszhatnak a fejfájások kialakulásában?
Kanyó Ildikó: Nagyon fontos kérdés. Az emberi szervezet nem különálló alkatrészekből áll. A szemmozgató izmok, a rágóizmok, a mimikai izmok, a nyelv mozgásai, a légzés ritmusa, a testtartás és a nyaki gerinc működése folyamatos kölcsönhatásban vannak egymással. Például ha valaki hosszú órákat tölt számítógép előtt, előretolt fejtartás alakulhat ki. Ez megváltoztathatja a nyaki izmok terhelését, a vállöv helyzetét és a légzés mechanikáját. Az így kialakuló túlterhelés idővel hozzájárulhat a fejfájások kialakulásához.
Ehhez társulhatnak a rágóízület működési zavarai, az egyoldalú rágási szokások vagy akár a szemmozgató rendszer túlterhelése is. Amikor ezeket együtt vizsgáljuk, akkor válik igazán érthetővé, hogy a fejfájás sok esetben nem egyetlen szerv vagy struktúra problémája, hanem egy összetett funkcionális rendszer működési zavarának következménye.
INFÓSAROK: Sokat emlegeti az idegrendszer szerepét. Miért ilyen fontos ez a terület?
Kanyó Ildikó: Mert végső soron minden mozgást és minden érzékelést az idegrendszer koordinál. A modern fájdalomtudomány egyik legfontosabb felismerése, hogy a fájdalom nem pusztán szöveti kérdés. Az idegrendszer folyamatosan értékeli a szervezetből érkező információkat és ezek alapján szabályozza a védelmi mechanizmusokat. Ezért fordulhat elő, hogy egy tartósan fennálló izomfeszülés, légzési eltérés vagy testtartási probléma hosszabb távon olyan érzékenységi állapotot hoz létre, amely fokozhatja a fejfájás kialakulásának valószínűségét.
A rendezvényen ezt természetesen nem neurológiai előadás formájában mutatjuk be, hanem közérthető módon, gyakorlati példákon keresztül.
INFÓSAROK: A résztvevők konkrét segítséget is kapnak majd?
Kanyó Ildikó: Igen, ez az egyik legfontosabb célunk az idei rendezvényen. Nem szeretnénk megállni az elméleti háttér bemutatásánál. A résztvevők olyan egyszerű önkorrekciós lehetőségeket, otthon alkalmazható gyakorlatokat, testhelyzeti korrekciókat és önellenőrzési szempontokat is megismerhetnek, amelyek segítségével elkezdhetik jobban megérteni saját tüneteiket. Bemutatjuk, hogy milyen egyszerű eszközök állhatnak rendelkezésre otthon a panaszok enyhítésére, hogyan lehet felismerni bizonyos terhelési problémákat, és mikor érdemes szakember segítségét kérni.
Természetesen hangsúlyozzuk azt is, hogy az otthoni önkorrekció nem helyettesíti az orvosi vagy fizioterápiás vizsgálatot. Vannak helyzetek, amikor a szakember segítsége elengedhetetlen.
INFÓSAROK: Mit üzen azoknak, akik rendszeresen fejfájással küzdenek?
Kanyó Ildikó: Azt, hogy ne csak a tünetet nézzék. Érdemes megérteni a háttérben álló folyamatokat is. A testünk egy rendkívül összetett rendszer, ahol a nyak, a vállöv, a légzés, a szemek, az állkapocs, a testtartás és az idegrendszer folyamatos együttműködésben dolgozik. Ha ezt a rendszert jobban megértjük, sokkal több lehetőségünk nyílik a panaszok megelőzésére és csökkentésére.
Ezért várunk minden érdeklődőt június 14-én a Papp László Sportarénában, ahol a fejfájások és a nyaki gerinc kapcsolatáról nemcsak beszélünk, hanem gyakorlati példákon keresztül be is mutatjuk a lehetséges megoldásokat.
Regisztrálj most a www.gerincprogram.eu oldalon és tarts velünk a Papp László Sportarénában az egész napos rendezvényre!